Intézménymutató:
Szasz Pal Magyar Kozossegi Haz (Nagyenyed)
2004. április 19.
Fehér megyében az RMDSZ választmányi gyűlés legfontosabb feladata a megyei tanácsosi lista összeállítása, mondta Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök a nagyenyedi Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban összegyűltek előtt. A megyei testületben sokszor a magyar tanácsosok képezték a mérleg nyelvét. A szavazás eredményeként Köble Csaba a megyei RMDSZ tanácsos-jelöltjeinek élén szerepel, második Tóth Csaba, harmadik Ladányi Árpád. Dr. Brendus Gyula nem indult. /N. T.: A magyarságon múlik tanácsosainak száma. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./
2004. október 27.
Okt. 23-a tiszteletére, nagyszabású emlékünnepséget szervezett a nagyenyedi EMKE a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. Dávid Gyula tartott előadást. Dávid Gyula, aki maga is ült, éppen 7 évet, előadásában alapos történeti áttekintést adott az 1956-ot közvetlenül megelőző időszakról, amikor a Bolyai Egyetemet és később a Magyar Autonóm Tartományt megszüntették , az erdélyi magyarságot jogaiban korlátozzák. A perek és ítéletek a megfélemlítés részét képezték. Ennek az eredménye volt az a teljes bénaság, ami az erdélyi magyarságon sokáig eluralkodott. A megjelentek hangfelvételről élvezhették Illyés Gyula saját előadásában Egy mondat a zsarnokságról című költeményét, majd Bajusz Katalin óvónő előadta Márai Sándor Mennyből az angyal című versét. /Bakó Botond: Nagyenyed. "Három ember már egy szervezet volt".= Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./
2004. december 4.
Dec. 2-án Nagyenyeden, a dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban bemutatták Bartók Árpád nyugalmazott tanár A Kincsás lankáin című kötetét. A könyv a szerző irodalmi életműve: egy kisregény, pár novella és vadásztörténet. /Dvorácsek Ágoston: Könyvbemutató Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./
2005. február 19.
Az Áprily-estek sorozat keretében Józsa Miklós irodalmár február 17-én a kétszáz éve elhunyt Csokonai Vitéz Mihály életművét méltatta a nagyenyedi Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. Az előadást Bajusz Katalin óvónő felolvasásai fűszerezték. /T. A.: A legbujdosóbb Magyar. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./
2005. október 22.
Gazda József író, tanár október 20-án Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Házban előadást tartott az 56-os forradalom és a nagyvilág témakörben. Elkísérte Bernád Ilona írótárs és természetgyógyász, aki könyveiből mutatott be néhányat. Gazda József felidézte a magyar történelem sorsfordulóit, a XX. századi magyarságot ért tragédiasorozatot, így jutott el az 56-os forradalomig és a forradalom utáni megtorlásokig. Gazda József és Bernád Ilona világjáró útjának célja a szétszóródott magyarság keresése és megismerése volt. Magyarok Amerikája című nemrég megjelent közös könyvük azokról szól, akik 1956-ban kénytelenek voltak elhagyni hazájukat. Közülük kb. 2000 egyetemi szakember dolgozott sikerrel a tengeren túl, ami egy kis nép számára érzékeny veszteség. /Bakó Botond: ’56-os emlékező összejövetel Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./
2005. október 29.
Az Áprily-estek keretében október 27-én Nagyenyeden, a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban bemutatták Berde Károly bőrgyógyász szakorvos kötetét, amely a dermatológus gyűjtésének felhasználásával a XIX. századi Nagyenyedet varázsolja az olvasó elé. Rancz Gyárfás Zsuzsánna /magyartanárnő Kézdivásárhelyen/ állította össze az Adatok Nagyenyed szellemi néprajzához /Mentor, Marosvásárhely/ című könyvet. Az örökösöktől származó kézirat alapján készült a mű, amely első látásra olyan, mintha egy regény volna a XIX. századi Nagyenyedről. Tartalmaz csalimesét, közmondásokat, szólásokat, átkozódásokat, káromkodásokat, találós kérdéseket, sírfeliratokat, költeményeket, de a mindennapi élet szokásait is bemutatja. Ugyanakkor megtalálhatók benne Nagyenyed jeles épületei, műemlékei is. /Bakó Botond: Nagyenyed szellemi néprajza. Könyvbemutató a dr. Szász Pál házban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./
2005. december 6.
December 4-én Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Ház 21 gyermeknek volt vendéglátó otthona. Olyan gyermekeknek, akik ritkán hallanak magyar szót, hiszen településükön nincs magyar iskola vagy óvoda, mi több, a templomban és a családban is sokszor felemás nyelven beszélnek. Kudzsirról, Bényéről, Szépmezőről és Marosnagylakról érkeztek, akikhez két házigazda szerepet betöltő nagyenyedi gyerek csatlakozott. A bemutatkozás után játék és ismerkedés következett. Kudzsiron, a csaknem Nagyenyed nagyságú városban, a római katolikus templom hívei is nagyrészt románul beszélnek. Kérték a Duna TV bevezetését a kábeltévé-társaságtól, de ezt még nem sikerült elérniük. Marosnagylakon a református egyház visszakapta a régi iskolát, ahol Ladányi Sándor lelkész segítségével óvodát vagy iskolát nyithatnak. A templomba 25 magyar református gyermek jár bibliaórára, az egyedüli magyar nyelvű foglalkozásra. Magyar együttes, kulturális program évtizedek óta nincs ezekben a helységekben. /Bakó Botond: Nagyenyedi Mikulás a mélyszórványnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
2006. január 3.
Gyulafehérváron a II. Rákóczi Ferenc közösségi házban Gudor András tiszteletes gyűjtötte egybe a város és a környék magyar lakosait szilveszteri mulatságra. A 60 személyt befogadó terem megtelt. Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban meghirdetett szilveszter a jelentkezők kis száma miatt elmaradt. A városban inkább szűk körű, magán jellegű mulatságok voltak. A Svájci Házat a csombordi “rózsások” és a lőrincrévei “káposztások” bérelték ki, lőrincrévei zenészek húzták a talpalávalót. Marosújváron az RMDSZ székhelyén rendeztek szilvesztert. Torockón a kultúrotthon termében volt a mulatságo, de folyt a muri a Forrás mulatóban és a falu valamennyi télen üzemelő panziójában is. Magyarlapádon a “pirospántlikások” otthon ünnepeltek, nem szerződtek el sehova. Felvincen a református egyház gyülekezeti termét is az ifjak foglalták le. A házasok a falu két cukrászdájában rendezett mulatságokon vettek részt. /Évbúcsúztató Fehér megyében. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 3./
2006. május 20.
Az Enyedi Református Egyházmegye vezetőségének a kezdeményezésére május 18-án Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban találkozott Ion Dumitrel, a Fehér Megyei Tanács elnöke az egyházmegye lelkészeivel. A megyében levő református templomok jelentőségéről, jelenlegi állapotáról, az egyházközségek gazdasági, vagyoni és oktatási problémáiról Gudor Botond magyarigeni lelkipásztor tartott beszámolót. Az egyházmegye református templomai a XIII. és XIX. század között épültek, nagy részük műemlék. Jó részük már romos állapotban van, helyreállításuk hatalmas összegeket igényel, a hívek száma kicsi és tovább csökken. Sürgős beavatkozásokra van szükség, több templomba beesik az eső, állaguk rohamosan romlik. A megye lakosságának 15%-a magyar, 4%-a református, 1%-a katolikus, 0,5%-a pedig unitárius. A földek és ingatlanok visszaigénylésére az esetek többségében még válasz sem érkezik. A református közösségek 98%-a 20 éve nem részesült semmilyen állami támogatásban. A polgármesteri hivatalok diszkriminatív módon osztják szét a pénzt, amiből főleg az ortodox egyház részesül, a többi felekezetnek a költségvetés-kiegészítésből ígérnek alapot, de erre soha sem kerül sor. A tanügyi, oktatási helyzet nem csak református ügy, felsorolták az elnöknek a tanerőhiányt, az összevont és felszámolás előtt álló osztályok problémáját, a bentlakási és ingázási gondokat. A megyei tanács elnökének a beszámolóhoz fűződő kérdése sokakat meglepett: “Új templom nem épül sehol?” – kérdezte. Gudor Botond felvilágosította: elegendő templomuk van, a helyreállítási, fenntartási költségeket nem tudják fedezni. Közösségi házak viszont épülnek. Ion Dumitrel megköszönte a meghívást, és biztosította a jelenlevőket, hogy segít a megyei szinten megoldható gondok esetében. Javasolni fogja kormányprogram beindítását ezeknek a műemlékeknek a helyreállítására. Kónya Tibor lelkipásztor az egyházi alkalmazottak – szám szerint 18 ember – fizetésének problémáját vetette fel és azt, hogy 27 parókia egyáltalán nem részesül állami támogatásban. Kováts Krisztián, Nagyenyed alpolgármestere elmondta: Ion Dumitrel az első megyei tanácselnök, aki az egyházakkal is együtt akar működni. /Takács Ildikó: Református lelkészekkel találkozott a megyei tanácselnök. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./
2006. május 22.
Május 20-án Nagyenyeden a Dr. Szász Pál közösségi házban országos konferencia keretében ünnepelte megalakulásának 15. évfordulóját a romániai Máltai Szeretetszolgálat, amely 1991-ben 27 alapító taggal jött létre Temesváron. A tanácskozáson részt vett a romániai szervezet elnöke, Puskás Bálint szenátor, Barla Zsuzsa főtitkárnő, a szervezet lelke és mindenese, illetve Bárányi Ferenc alelnök. Barla Zsuzsa elmondta: mindig a legnehezebb helyen és pillanatban igyekeznek segíteni. Így volt ez tavaly a bánáti, majd a moldvai, nagyenyedi árvizek alkalmával, az idén a Duna menti árvizek esetében. Tavaly 90 szociális programot bonyolítottak le, ezzel 4000 embert támogattak. 26 aktív fiókszervezetükkel szinte az egész országban jelen vannak. Van ifjúsági csoportjuk is, 450 taggal. A bedolgozóknak mintegy 80%-a önkéntes, vannak azonban olyan szakemberek is, akiket fizetni kell. Jól együttműködnek a Vöröskereszt és a Caritas képviselőivel, a párhuzamosságok elkerülése és közös tevékenységek érdekében. A bevételi források szempontjából a legjelentősebb szerepet a Nemzetközi Máltai Szervezet, valamint a Máltai Lovagrend játssza. /Bakó Botond: 15 éves a Máltai Szeretetszolgálat romániai szervezete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./
2006. július 6.
Kolozsvári szereplése után volt vendége az Áprily-estek évadzáró rendezvényének Nagyenyeden Toldi Éva tanár, újságíró Veszprém megyéből. Toldi Éva kedvenc költőjével, Váci Mihállyal kezdte a műsort, majd Józsa Miklós ny. magyar tanár mondott bevezetőt. Toldi Éva a Veszprémi Napló munkatársa, szakterülete a pedagógia és a hitélet. Váci Mihály küldetést érzett a „szegénység, a szelídség és a szolgálat iránt”, s Toldi Éva 2004-ben megjelent munkájának, amely a biblikus költészetről szól, ugyancsak ezt a címet adta. Toldi Éva második bemutatott könyve a „Pár-beszéd” a bencés apátságban készített interjúit tárja az olvasó elé. A költő-tanárnő a könyvei eladásából a helyszínen befolyt összeget az enyedi Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház javára ajánlotta fel. /Bakó Botond: „Szelíden, mint a szél” Évadzáró Áprily-est Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
2006. július 8.
Nagyenyeden a vakációs játszóház idén is kitárta kapuit a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház udvarán. A sok érdekes játék részben a kismamaklubtól, részben a Máltai Segélyszolgálat nagyenyedi csapatától származik. /Bakó Botond: Vakációs játszóház Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./
2006. szeptember 30.
Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban szeptember 28-án Bartók Bélára emlékeztek születésének 125. és halálának 61. évfordulója alkalmából. Fodor László nyugalmazott zenetanár bemutatta Bartók gazdag életpályáját és munkásságát. A rendezvény befejezéseként Fodor Elemér, a Bethlen Kollégium tanára levetítette Dr. Bónis Ferenc Családi úton című, Bartók budapesti otthonait bemutató kisfilmjét. /Józsa Miklós: Bartók-megemlékezés Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
2006. október 28.
Október 26-án Nagyenyeden a megyei RMDSZ és EMKE ünnepelte 1956-os forradalom 50. évfordulóját. A Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban Dávid Gyula irodalomtörténész tartott előadást. Nagyenyeden is bemutatták Dávid Gyula 1956 Erdélyben – Politikai elítéltek életrajzi adattára 1956–1965 /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/ című kötetét. Koczka György is emlékezett, akit Magyar Köztársaság Aranykereszt érdemrenddel tüntettek ki. Őt 3 év börtönre ítélték, majd 2 évet baragáni kényszerlakhelyen kellett letöltenie. /Takács Ildikó: 1956-ra emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./
2006. november 14.
A Magyar Tudományos Akadémia 1997-ben indította el A magyar tudomány napja rendezvénysorozatát. Az idei tematika Evolúció, fejlődés, revolúció. Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Házban ünnepelték a magyar tudomány napját. Híres véndiákok és tudós tanárok hosszú sora jelzi a Bethlen Gábor Kollégium múltjában a tudomány szerves együttlétét az oktató-nevelő munkával. Örök példaképek maradnak többek között: Apáczai Csere János, Pápai Páriz Ferenc, Kőrösi Csoma Sándor, Fenichel Sámuel, Herepei Károly, Szilády Zoltán, dr. Sáska László, Szabó T. Attila, akik nemzetközi hírnevet szereztek az iskolának. Ma sem veszett ki a Kollégiumból az író-kutató diákok és tanárok sora. Elég a 2000-ben megalakult Fenichel Kör hazai és nemzetközi eredményeire gondolni. Lőrincz László ny. múzeológus Múzsák üdvözlése című bevezetője után Szakács Júlia XII o. tanuló A dohányzástól a tüdőrákig című tudományos dolgozatát vetített képekkel illusztrálva adta elő. Mindezt követte Lőrincz László vetített sejtbiológiai bemutatója. /Bakó Botond: A magyar tudomány ünnepe Enyeden. „Soha tudományi fegyveredet kezedből le ne tedd” = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
2006. november 27.
Hantz Lám Irén, Enyed és Torockó szerelmese Gruzda János festményeivel és Áprily Lajos négysorosaival illusztrálta Naptárát, melyet november 23-án az Áprily-estek keretében mutattak be Nagyenyeden, a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. Józsa Miklós tanár elmondta, hogy Gruzda János és Áprily Lajos az erdélyi táj, szűkebb értelemben Nagyenyed és az Erdélyi-Középhegység tájainak szerelmesei. Gruzda Tövisen született, az enyedi kollégiumban tanult, majd egyetemi tanulmányai befejezése után egy évtizedig (1914–1924) Magyarbecében református lelkipásztor. Ez az évtized festői pályája szempontjából korszakalkotó. Áprily tizenhét évig enyedi tanár. Barátságuk 1922-ben kezdődött, és egyre szorosabbá vált. Hantz Lám Irén torockói kötődéséről, a Tóbiás Galéria alapításáról, Vas Albert pedig Dócziné Berde Amál itt rendezett kiállításairól beszélt. /Takács Ildikó: / “Mi itt a téli Szép titkát kerestük” = Nyugati Jelen (Arad), nov. 27./
2006. december 5.
Anyanyelvmentési akciónak indult, a nemzeti hovatartozás érzését fejlesztő tevékenységgé terebélyesedett a Fehér megyei RMDSZ és EMKE közös rendezvénye. A II. Szórványgyerek-találkozóra december 2-án Nagyenyedre, a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házba 25 román tannyelvű iskolába járó, anyanyelvét törve beszélő gyerek érkezett /Magyarbényéről 13 gyerek, Küküllőboldogfalváról 5, Nagylakról pedig 7 gyermek/. Torockón a gyerekek hallhattak a falu ezeréves történelméről. A népművészeti múzeumban Lassel Ágnes muzeológus mutatta be a vasbányászat és népművészet hagyományait, a Székelykő lábánál a polgármester elmagyarázta a kétszer felkelő nap csodáját is. /Takács Ildikó: Szórványban élő gyerekek találkozója Torockón. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 5./
2006. december 28.
A 80. évét betöltött Csávossy György mutatta be legújabb verseskötetét /Hervadás havában, Irodalmi Jelen, Arad/ a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. Csávossy György Lászlóffy Aladárral együtt indult az első Forrás-nemzedék tagjaként. 1952-ben majd 1956-ban gyermekvers kötettel jelentkezett.(Vizes mese, Bíztató) Később újabb kötetei látnak napvilágot (Fütyörészve, Erdélyi Requiem, Ilyenkor ősszel). Ez utóbbi kötetéért tavaly a Román Írószövetség Kolozsvári Fiókja Kacsó Sándor díjjal tüntette ki. Csávossy otthonosan mozog az esszék világában is, amit Gondolatok a borítékban című kötete fémjelez. Írt vígjátékokat (A fül, Édes méreg, Ki mint veti ágyát, Év végi négykezes), de sikeres drámaíró is (Patkánysíp, Özvegy és leánya, Önarckép lilában). Műveit a marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi, szatmári, nagyváradi, temesvári és kolozsvári színházak mutatták be. Nem utolsó sorban tudományos író, amit bizonyít nagyszabású összegező munkája a Jó boroknak szép hazája, Erdély (hagyományok, hungarikumok az erdélyi borkultúrában). A Mezőgazdasági Kiadó által három éve megjelentetett értékes munkáért az év szerzője díjat kapta. /Bakó Botond: „Utolsó gyöngyszemeimet szórom szét”. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./
2007. március 8.
Bőséges kínálattal érkeztek március 6-án Nagyenyedre a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó képviselői. Az Áprily-estek keretében a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban megrendezett könyvbemutatón Káli Király István, a Mentor igazgatója elmondta, történelmi sorozatuk az Erdély emlékezete. Néprajzi kiadványaik közül húsvét előtt Téglás István Dél-erdélyi hímes tojások c. műve időszerű. A szépirodalmat a Wass Albert-sorozat képviseli, újdonsága a Barackvirág és béke c. Wass Albert-breviárium. Az irodalmi esten a marosvásárhelyi Nagy Pál Napló nélkül c. művét maga a 83 éves szerző ismertette. Bölöni Farkas Sándor: Erdély történetei c. művének bemutatását szintén Nagy Pál vállalta, hiszen a könyv sorsa elhunyt barátja, Izsák József sorsához kötődik. A Bölöni Farkas-kézirat az unitárius püspökség levéltárából való elkobzása után mintegy 20%-ban megsemmisült. Koncz József: A Marosvásárhelyi Evang. Reform. Kollégium története 1557–1895 között c. kötete Enyedhez is kapcsolódik, hiszen Koncz József az itteni kollégium diákja volt. Sebestyén S. Mihály megírta a marosvásárhelyi kollégium 1895–1944 közötti történetét. Derűt csempészett az előadásba Spielmann Mihály és Spielmann András: Túlélő készlet – kelet-európai vicceket (1917–1989) tartalmazó kötete. A Mentor Kiadó másik bemutatott vaskos kötete pedagógiatörténeti kiadvány: Az erdélyi tanító- és óvóképzés történetéből, Szabó K. Attila szerkesztésében. /Takács Ildikó: Könyvcsemegék Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./
2007. március 10.
A marosvásárhelyi Mentor Kiadó évi rendszerességgel látogat Nagyenyedre. A Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban kevés szó esett az Enyed és egész Erdély számára igen fontos „Az erdélyi tanítóképzés és óvóképzés történetéből” című kötetről, melyet Szabó K. Attila, az udvarhelyi kollégium nyugalmazott pedagógiatanára állított össze. Több mint 10 évi munkával, szakmai hozzáértéssel irányította a 23 erdélyi képző történetét leíró, nagyrészt gyakorló pedagógusokat. A különböző stílusú munkákból Sebestyén Mihály szerkesztése révén vált egységessé a kötet. Az eredeti oklevelekkel illusztrált könyvben 60 oldalt foglalt el a nagyenyedi képző története. A klasszikus középfokú tanító és óvóképzésnek érkezett el most az alkonya, helyét a főiskolai képzés veszi át. /Bakó Botond: Mentor-látogatás Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./
2007. június 11.
A nagyenyedi fogolytáborban elpusztult 234 honvédre emlékeztek június 10-én Nagyenyeden. Az RMDSZ, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) és a városi református egyházközség emlékművet állított a nagyenyedi református temetőben, amelynek felavatását június 10-én tartották. Beszédet mondott Pataky József is, valamint Horváth Lajos, a magyarországi Hadisírgondozó Iroda elnöke. Az esemény alkalmával festészeti tárlatmegnyitóra is sor került, Holányi Julianna festőművész jubileumi kiállítása a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban tekinthető meg. /P. A. M. : Emlékmű a nagyenyedi fogolytábor áldozatainak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./
2007. június 13.
Megnyílt Holányi Julianna festőművésznő kiállítása a dr. Szász Pál Magyar Házban, Nagyenyeden. Nagyenyed szülöttjeként ma is sokan enyediként szeretik művészetét, pedig 1989-től az anyaországi Berhidán él. A művésznő büszke arra, hogy a várpalotai Trianon Múzeum állandó kiállítás részlegén tusrajza hirdeti Nagyenyed nevét. /Bakó Botond: Fények és színek festője. Holányi Julianna jubileumi kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./
2007. október 1.
Hatvani Sándor Vármegyeházak és városházak a Kárpát medencében című fényképkiállítását nyitották meg szeptember 27-én Nagyenyeden, a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. A 80-as évek elején kezdte el Hatvani Sándor a Kárpát-medence városainak középületeit fényképezni, és csak 2004-ben sikerült teljessé tenni a gyűjteményt. A fényképeket egy-egy ismeretterjesztő szöveg is kiegészíti: egy rövid megyetörténet, az épület története rövid stíluselemzéssel. /Sz. B. : Megye- és városházák. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./
2007. november 14.
Vidám színű tájképek és csendéletek fogadták az Adorjáni Mária nagyenyedi festőművész kiállítása iránt érdeklődőket Nagyenyeden, a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. A 27 festmény nagyrészt torockói házakat és utcákat, illetve Enyed környéki falurészleteket megörökítő tájkép, mellettük krizantémokat, rózsákat ábrázoló csendéletek láthatóak. /Sz. B. : Adorjáni Mária kiállítása. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./
2007. november 22.
A legendás hírű marosvásárhelyi Tutun kávézót Weinraub Edwald nyolc évvel ezelőtt nyitotta meg újra, akkor azt mondta, lát benne fantáziát. Ma már úgy látja, nem éri meg, hajlandó túladni a kávézón és az ingatlanon is. Nagyvárad valamikor híres volt az irodalmi kávéházairól. Az elmúlt évtizedekben voltak próbálkozások egy olyan kávéház létesítésére, ahová írók, költők, képzőművészek járnak, de egyik sem volt sikeres. Gyergyószentmiklóson az 1990-es évek végén működött Ihlető néven kiállításoknak, irodalmi esteknek helyet adó kocsma, de csak rövid ideig: csődbe ment. Nagyenyeden az Áprily-estek keretében a Magyar Közösségi Házban vagy a Bethlen Gábor Kollégium dokumentációs könyvtárában ül össze a magyarság, szűk körben, egy-egy előadás, kiállítás kapcsán, ezenkívül az Inter-Art Alapítvány nyújt lehetőséget. Szantmárnémetiben a román tollforgatóknak évek óta elismert irodalmi kávéházuk van, itt néha magyar könyveket is bemutatnak. Az 1991-ben alakult csíkszerdai Tilos kávéház kulturális rendezvényeknek ad helyet, a lapok általában Tilos irodalmi kávéházként emlegetik. György Attila társtulajdonos író szerint jelenleg ez az egyetlen ilyen jellegű hely Csík környékén. Kolozsváron a Bulgakov irodalmi kávéház társtulajdonosa Orbán János Dénes, József Attila-díjas költő lehetőséget ad könyvek bemutatására. A kávéház a kezdetektől fogva galériaként is működött. Kolozsváron az Insomnia kávéháznak vannak hasonló próbálkozásai, ők a kortárs művészeti megnyilvánulások bemutatását szorgalmazzák. Annak idején a Korunk folyóirat szerkesztőségében próbáltunk egy helyet létrehozni, de úgy tűnt, nincs rá igény. Most szeretnének létrehozni egyet a Kolozsvár Társaságnál, főtéri helyiségükben, jelezte Kántor Lajos. Bukarestben nincs olyan irodalmi kávéház, ahol magyar nyelvű irodalmi felolvasóesteket, író-olvasó találkozókat szerveznének, mondta Katona Réka, a Bukaresti Magyar Diákszövetség elnöke. Irodalmi kávéház nem működik Temesváron sem, de művészkocsma igen: a Papillon a Képzőművészeti Kar hallgatóinak törzshelye. Besztercén jelenleg a Magyar Házban tartanak irodalmi rendezvényeket. A magyar könyv viszont hiányzik a boltokból, a könyvkereskedők szerint a gyerekkönyvek, esetleg atlaszokon és szótárakon kívül nincs igény magyar könyvekre. /Kultúrüzletág vagy misszió? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
2008. január 26.
Az Áprily-estek keretében ünnepelték meg a nagyenyediek a magyar kultúra napját, illetve megemlékeztek Petőfi Sándorról a Dr. Szász Pál közösségi házban január 24-én. Józsa Miklós ny. magyartanár tartott előadást a költőről, majd Banner Zoltán Petőfi a hídon című pódiumelőadása hangzott el lemezről, melyet a művész Nagyenyeden először 1974-ben mutatott be a kollégium dísztermében. Záróakkordként Fodor László zenetanár adott elő egy általa megzenésített Petőfi-verset. /Sz. B. : Ünnepelve és emlékezve. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 26./
2008. február 12.
Több mint negyvenéves tanári pályája elismeréseként Ezüstfenyő díjat kapott Józsa Miklós nagyenyedi tanár. Elmondta, hogy magyar szakos kollégáival minden lehetőséget kihasznált a magyar nyelv és irodalom megszerettetésére. Irodalmi köröket, író olvasó találkozókat szervezett. Ez a 89-es fordulat előtt sokszor nem volt egyszerű. 1989 után már bátran kiléphettek az iskola falán kívülre, és szorosabb kapcsolatot teremtettek a város kultúrára szomjas magyarságával. Józsa Miklós irodalomnépszerűsítő előadásokat és felolvasásokat tartott a Református Nőszövetség összejövetelein. 2003-ban a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház felavatása után ő javasolta, hogy létesítsenek Áprily-estek néven irodalmi és művelődési kört. A kör révén az eltelt öt év alatt sikerült kialakítani egy hozzávetőleg félszáz tagú törzsközönséget. A kör elsődleges célja Nagyenyed, a Bethlen Gábor Kollégium és Erdély jeles íróinak, költőinek és művészeinek népszerűsítése. Józsa Miklós a Kollégium és Nagyenyed történetével kapcsolatosan több cikket közölt a Nyugati Jelenben és annak évkönyvében, a Bihari Naplóban, a Szabadságban, a Népújságban, a Református Szemlében, az Erdővidéki Naplóban és az Új Magyar Szóban. - Őrizzük meg kincseinket, ne hagyjunk semmit elveszni! Ahogy Kányádi mondja: Be kell hordanunk, hajtanunk mindent. / A szavakat is, összegezte gondolatait Józsa Miklós. /Dvorácsek Ágoston: Beszélgetés Józsa Miklós Ezüstfenyő díjas nagyenyedi tanárral. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./
2008. február 23.
Józsa Miklós nyugalmazott magyartanár, az Áprily-estek örökös szervezője bevezetőjében ünnepnek nevezte Málnásy Bartók Árpád Vád és vallomás című legújabb könyvének bemutatóját Nagyenyeden, a Dr. Szász Pál Közösségi Házban. A szerző kitűnő szakember, aki a jegyzetei alapján írta meg visszaemlékezéseit. Dr. Csávossy György borszakértő, költő ismertette a könyvet, amelyben vadász-, második világháborús, illetve lírai történetek is szerepelnek. A könyv az előző életregény folytatásának is tekinthető. /Bakó Botond: Vád és vallomás az Áprily-esten. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./
2008. április 19.
Mivel szórványvidékben élünk, legfontosabb célkitűzésünk az anyanyelv ápolása kulturális rendezvények szervezésével – mondta Király Edit, a Fehér megyei EMKE elnöke. A Fehér megyei EMKE az RMDSZ-szel együttműködve rendezvénysorozatot indított el Nagyenyeden, a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban 2005-től kezdődően, a szórványban elő magyar gyerekek számára azokon a településeken, ahol nincs semmilyen magyar nyelvű oktatási forma – sem óvoda, sem iskola. Megyei szinten 12 településén – Szászsebes, Tűr, Alsókarácsonyfalva, Magyarkapud, Solymos, Magyarszentbenedek, Magyarsüllye, Hari, Maroscsúcs, Szászvesszős és Enyedszentkirály – van hasonló helyzet. Ezeken a településeken az anyanyelvvel való kapcsolat csupán a család és az egyház körében valósul meg. Minden évben az RMDSZ segítségével Mikulás-napot szerveznek Enyeden, ahol az említett településekről részt vesznek a gyerekek. Rövid verseket, népmeséket, mondókákat és népdalokat tanulnak és gyakorolnak, amit aztán az enyedi ünnepségen mutatnak be. Ajándékcsomagot kaptak a gyerekek, amiből sohasem hiányzott a magyar mesekönyv. A mesekönyvek adományokból gyűltek össze. Sikeresek voltak a 1956-os megemlékezések is. Felkeresték azokat az eléggé leromlott állapotú templomokat is, ahol már nincsenek hívek. Nagyenyeden heti rendszerességgel működik az EMKE-klub, helytörténeti témájú, vetítéssel egybekötött előadásokkal. /Szakács Bálint: Nem a látványosság a fontos. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./
2008. szeptember 25.
Nagyenyeden a bor és testvérvárosok ünnepének záró rendezvényeként a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban került sor ifj. Lőrincz Zoltán közel húsz fényképből álló kiállítására. A kiállított képek fő témája Nagyenyed épített öröksége: a történelmi városmag. /Józsa Miklós: Enyedi képek, enyedi hangulatok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
